From owner-p4-projects@FreeBSD.ORG Sat Apr 5 01:01:40 2008 Return-Path: Delivered-To: p4-projects@freebsd.org Received: by hub.freebsd.org (Postfix, from userid 32767) id 459751065673; Sat, 5 Apr 2008 01:01:40 +0000 (UTC) Delivered-To: perforce@FreeBSD.org Received: from mx1.freebsd.org (mx1.freebsd.org [IPv6:2001:4f8:fff6::34]) by hub.freebsd.org (Postfix) with ESMTP id E2F061065670 for ; Sat, 5 Apr 2008 01:01:39 +0000 (UTC) (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Received: from repoman.freebsd.org (repoman.freebsd.org [IPv6:2001:4f8:fff6::29]) by mx1.freebsd.org (Postfix) with ESMTP id C8AC98FC19 for ; Sat, 5 Apr 2008 01:01:39 +0000 (UTC) (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Received: from repoman.freebsd.org (localhost [127.0.0.1]) by repoman.freebsd.org (8.14.1/8.14.1) with ESMTP id m3511dik046256 for ; Sat, 5 Apr 2008 01:01:39 GMT (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Received: (from perforce@localhost) by repoman.freebsd.org (8.14.1/8.14.1/Submit) id m3511dcY046254 for perforce@freebsd.org; Sat, 5 Apr 2008 01:01:39 GMT (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Date: Sat, 5 Apr 2008 01:01:39 GMT Message-Id: <200804050101.m3511dcY046254@repoman.freebsd.org> X-Authentication-Warning: repoman.freebsd.org: perforce set sender to pgj@FreeBSD.org using -f From: Gabor Pali To: Perforce Change Reviews Cc: Subject: PERFORCE change 139389 for review X-BeenThere: p4-projects@freebsd.org X-Mailman-Version: 2.1.5 Precedence: list List-Id: p4 projects tree changes List-Unsubscribe: , List-Archive: List-Post: List-Help: List-Subscribe: , X-List-Received-Date: Sat, 05 Apr 2008 01:01:40 -0000 http://perforce.freebsd.org/chv.cgi?CH=139389 Change 139389 by pgj@disznohal on 2008/04/05 01:01:05 Fix typos, translation, format. Submitted by: gabor (mentor) Affected files ... .. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/x11/chapter.sgml#4 edit Differences ... ==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/x11/chapter.sgml#4 (text+ko) ==== @@ -14,7 +14,8 @@ Ken Tom - Az X.Org X11 szerverére alkalmazta: + Az X.Org X11 szerveréhez frissítette: + Marc @@ -29,7 +30,7 @@ Áttekintés A &os; az X11-en keresztül nyújt a - felhasználók számára erõteljes + felhasználók számára hatékony grafikus felhasználói felületet. Az X11 az X Window System szabadon elérhetõ változata, melyet az &xorg; és az @@ -49,7 +50,7 @@ elérhetõek. Ebben a fejezetben az X11 telepítését - és beállítását járjuk + és beállítását járjuk végig, miközben a hangsúlyt az &xorg; &xorg.version; kiadására helyezzük. Az @@ -74,30 +75,30 @@ - Az X Window System különbözõ + az X Window System különbözõ alkotóelemeit, és hogy ezek miként - mûködnek együtt. + mûködnek együtt - Hogyan telepítsük és - állítsuk be az X11-et. + hogyan telepítsük és + állítsuk be az X11-et - Hogyan telepítsük és használjuk - a különféle ablakkezelõket. + hogyan telepítsük és használjuk + a különféle ablakkezelõket - Hogyan használjunk &truetype; - betûtípusokat az X11-ben. + hogyan használjunk &truetype; + betûtípusokat az X11-ben - Hogyan állítsuk be rendszerünkön a + hogyan állítsuk be rendszerünkön a grafikus bejelentkezést - (XDM). + (XDM) @@ -105,19 +106,19 @@ - Külsõs programok + külsõ programok telepítésének ismerete (). + linkend="ports">) - Az X megértése + Az X áttekintése Az X használata elsõre megdöbbentõ lehet azok számára, akik olyan más grafikus - környezetekben járatosak, mint mondjuk a + környezetekben járatosak, mint például a µsoft.windows; vagy a &macos;. Míg az X minden komponensének részleteit @@ -135,7 +136,7 @@ fajtájában. Az X eredeti fejlesztõcsapata az X elõtt egy másik ablakozó rendszeren dolgozott, aminek a neve W (mint - Window (ablak)) volt. Az X pedig az arab + Window, azaz ablak) volt. Az X pedig az arab ábécében pontosan ezt a betût követi. @@ -145,6 +146,7 @@ Windows elnevezés sértõ lehet egyes emberek számára. Errõl többet a &man.X.7; man oldalon tudhatunk meg többet. + @@ -168,19 +170,19 @@ táblák is használhatóak beviteli eszközként, illetve egy projektor is lehet megjelenítõ). Mindegyik X alkalmazás (mint - mondjuk az XTerm vagy a + például az XTerm vagy a &netscape;) egy kliens. A kliens üzeneteket küld a szervernek, például Kérlek, rajzolj egy ablakot ezekre a koordinátákra, és a szerver pedig - olyan üzeneteket küld, mint mondjuk A - felhasználó az OK gombra + olyan üzeneteket küld, mint például + A felhasználó az OK gombra kattintott. Az otthoni vagy a kisebb irodai környezetben az X - szerver és az X kliensek általában ugyanazon - a számítógépen futnak. Azonban - nagyon is lehetséges, hogy az X szerver egy + szerver és az X kliensek általában + ugyanazon a számítógépen futnak. + Azonban nagyon is lehetséges, hogy az X szerver egy kevésbé erõs gépen fusson, miközben az X alkalmazások (a kliensek) az irodát kiszolgáló erõsebb és @@ -190,8 +192,8 @@ keresztül zajlik. Jegyezzük meg, hogy az X szerver az a - számítógép, ahol a monitor és a - billentyûzet található, az X kliensek pedig + számítógép, ahol a monitor és + a billentyûzet található, az X kliensek pedig azok a programok, amelyek az ablakokat jelenítik meg. @@ -204,13 +206,14 @@ számos különbözõ szabad és kereskedelmi alkalmazás képes pontosan erre. + Az ablakkezelõ Az X kialakításának - filozófiája leginkább a &unix; + filozófiája leginkább a &unix; kialakításának filozófiájához hasonlítható, vagyis eszközöket, ne @@ -218,7 +221,7 @@ az X nem köti meg miként oldjuk meg vele a feladatokat. Helyette különféle eszközeket ad a felhasználó kezébe - és onnantól az õ felelõssége + és onnantól a saját felelõssége eldönteni, hogyan használja ki ezeket. Ez a filozófia az X-ben egészen addig terjed, @@ -266,9 +269,9 @@ kategóriájában. Ráadásul a KDE - és a GNOME munkakörnyezetek - mindegyikének van saját integrált - ablakkezelõje. + és a GNOME + munkakörnyezetek mindegyikének van saját + integrált ablakkezelõje. Az egyes ablakkezelõk mellesleg eltérõ beállítási módszerrel rendelkeznek. @@ -341,8 +344,8 @@ Ez az elv az elõbbi apró - kibõvítése. Amikor a fókusz az - egérmutatót követi, és az + kibõvítése. Amikor a fókusz + az egérmutatót követi, és az egeret a leghátsó ablakra (vagy a háttérre) visszük, akkor valójában egyik ablak sem birtokolja az @@ -377,24 +380,26 @@ Sok ablakkezelõ ismer ezekbõl különbözõ variációikat, - valamint rajtuk kivül más egyéb + valamint rajtuk kívül más egyéb vezérlési elvet is. Ezzel kapcsolatban az adott ablakkezelõ dokumentációjából deríthetünk ki a legtöbbet. + - <quote>Mütyürkék</quote> + Widgetek Az X megközelítése, vagyis az eszközök és nem a szabályok felsorakoztatása, kiterjed az egyes alkalmazásokban látható - különféle ketyerékre is. + különféle widgetekre is. - Az ablakmütyürke (window gadget, - widget) elnevezést azokra a felhasználói + A widget (window gadget, vagyis widget, de + magyarul sok helyen a mütyürke) + elnevezést azokra a felhasználói felületen megjelenõ elemekre használjuk, amelyekkel valamilyen módon kapcsolatba léphetünk: kattinthatunk rájuk, @@ -403,7 +408,8 @@ jelölõnégyzetek, rádiógombok, ikonok, listák és a többi. A µsoft.windows; nyelvén ezeket - vezérlõknek nevezzük. + vezérlõknek (control) + nevezzük. A µsoft.windows; és az &apple; &macos; ezen a téren nagyon merev. Az alkalmazások @@ -433,13 +439,13 @@ használt Qt, esetleg a GNOME-hoz használt GTK+ könyvtárból származó, - korszerû kinézetû mütyürkéket - tartalmaznak. Ebbõl a szempontból - megfigyelhetõ egyfajta tendencia a grafikus - &unix;-alkalmazások + korszerû kinézetû widgeteket tartalmaznak. + Ebbõl a szempontból megfigyelhetõ egyfajta + tendencia a grafikus &unix;-alkalmazások felépítésében, ami minden bizonnyal megkönnyíti a kezdõ felhasználók tájékozódását. + @@ -447,8 +453,9 @@ Az X11 telepítése Az X11 &os;-n alapértelmezett - implementációja az &xorg;. - Az &xorg; az X.Org + implementációja az + &xorg;. Az + &xorg; az X.Org alapítvány által kiadott, az X Window Systemet megvalósító nyílt forráskódú X szerver. Az @@ -473,12 +480,12 @@ Az X11-et természetesen feltelepíthetjük - közvetlenül csomagok segítségével is. - A &man.pkg.add.1; használatával + közvetlenül csomagok segítségével + is. A &man.pkg.add.1; használatával telepíthetõ bináris csomagok is elérhetõek az X11-hez. Amikor a &man.pkg.add.1; programra bízzuk a csomag letöltését, ne - adjunk meg verziószámot. A &man.pkg.add.1; ugyanis + adjunk meg verziószámot, a &man.pkg.add.1; ugyanis mindig automatikusan az alkalmazás legfrissebb verzióját tölti le. @@ -498,9 +505,10 @@ A fejezet további részében szót - ejtünk az X11, valamint egy irodai használatra alkalmas - munkakörnyezet + ejtünk az X11, valamint egy irodai használatra + alkalmas munkakörnyezet beállításáról. + @@ -513,6 +521,7 @@ + Az X11 beállítása &xorg; @@ -541,28 +550,30 @@ A monitor jellemzõibõl állapítja meg az X11, milyen felbontásban és frissítési frekvenciával - mûködtesse. Ezek általában a monitorhoz - tartozó dokumentációból vagy a - gyártó honlapjáról + mûködtesse azt. Ezek általában a + monitorhoz tartozó dokumentációból + vagy a gyártó honlapjáról deríthetõek ki. Igazaból két értékre van szükségünk: a függõleges és a vízszintes frissítési frekvenciára. A videókártya chipkészlete - határozza meg, hogy az X11 melyik meghajtóján - keresztül kommunikál a grafikus hardverrel. Ez a - legtöbb chipkészlet esetén - magától megállapítható, de - ennek ellenére mégis jó tisztában - lenni ezzel arra az esetre, ha az automatikus felismerés - mégsem mûködne. + határozza meg, hogy az X11 melyik + meghajtóján keresztül kommunikál a + grafikus hardverrel. Ez a legtöbb chipkészlet + esetén magától + megállapítható, de ennek ellenére + mégis jó tisztában lenni ezzel arra az + esetre, ha az automatikus felismerés mégsem + mûködne. A grafikus kártya memóriája határozza meg a rendszer által kihasználható felbontást és színmélységet. Ezt fontos tudunk ahhoz, hogy ismerjük a rendszer korlátait. + @@ -576,27 +587,29 @@ &prompt.user; startx - Amennyiben ez nem mûködne, vagy az - alapértelmezések nem felelnek meg számunkra, - az X11 kézzel is beállítható. Az - X11 beállítása egy - többlépcsõs folyamat. Elsõ - lépésünk egy alap konfigurációs - állomány összeállítása - lesz. Rendszeradminisztrátorként adjuk ki az + Amennyiben ez nem mûködne, vagy az + alapértelmezések nem felelnek meg + számunkra, az X11 kézzel is + beállítható. Az X11 + beállítása egy többlépcsõs + folyamat. Elsõ lépésünk egy alap + konfigurációs állomány + összeállítása lesz. + Rendszeradminisztrátorként adjuk ki az alábbi parancsot: &prompt.root; Xorg -configure Ennek segítségével az X11 - xorg.conf.new néven létrehozza - a konfigurációs állomány - vázát a /root - könyvtárban (akár a &man.su.1; parancsot - használjuk, akár közvetlenül így - jelentkezünk be, az imigyen örökölt - rendszeradminisztrátori szerepkör maga után - vonja a $HOME könyvtár + xorg.conf.new néven + létrehozza a konfigurációs + állomány vázát a + /root könyvtárban (akár + a &man.su.1; parancsot használjuk, akár + közvetlenül így jelentkezünk be, az + így örökölt rendszeradminisztrátori + szerepkör maga után vonja a $HOME + könyvtár átállítását is). Az X11 megpróbálja megkeresni a célrendszerben elérhetõ grafikus eszközöket, és @@ -690,9 +703,7 @@ Option "DPMS" - - xorg.conf - + xorg.conf Amíg a xorg.conf.new konfigurációs állományt még @@ -741,9 +752,9 @@ A hibakeresés során maguk az X11 naplóállományai is hasznos eszköznek bizonyulhatnak, mivel ezek minden olyan eszközrõl - tartalmaznak információt, amikhez az X11 + tartalmaznak információt, amelyekhez az X11 szervernek sikerült csatlakoznia. Az - &xorg; naplóit az + &xorg; naplóit a /var/log/Xorg.0.log elnevezést követõ állományokban találjuk meg. A konkrét naplók nevei @@ -788,6 +799,7 @@ esetekben is mûködhet, amikor más programok már nem. + @@ -811,16 +823,16 @@ Ennek segítségével ezt a hardvert is a többi grafikus kártyához hasonlóan - állíthatjuk be. Vegyük észre - azonban, hogy a &man.agp.4; meghajtót - beépítve nem tartalmazó rendszermaggal - futó rendszerekben a &man.kldload.8; paranccsal - utólag már nem tudjuk betölteni! Ezt a - meghajtót már a rendszerindítás - során be kell tudnunk tölteni: vagy a - rendszermagba fordítjuk, vagy pedig a - /boot/loader.conf + állíthatjuk be. Vegyük figyelmbe azonban, + hogy az &man.agp.4; meghajtót beépítve + nem tartalmazó rendszermaggal futó rendszerekben + a &man.kldload.8; paranccsal utólag már nem + tudjuk betölteni! Ezt a meghajtót már a + rendszerindítás során be kell tudnunk + tölteni: vagy a rendszermagba fordítjuk, vagy + pedig a /boot/loader.conf állományban hivatkozunk rá. + @@ -878,7 +890,7 @@ intelligens ahhoz, hogy a szélesvásznú megjelenítéssel kapcsolatos információkat lekérje a monitor I2C/DDC - adatai között, ezért meg tudja + adatai közül, ezért meg tudja állapítani, hogy az eszköz milyen frissítési frekvenciákat és felbontásokat bír el. @@ -913,8 +925,9 @@ timings> <4 vert. timings> Ezáltal a példában látott - "Monitor" szakasz ModeLine - sora így fog kinézni: + "Monitor" szakasz + ModeLine sora így fog + kinézni: Section "Monitor" Identifier "Monitor1" @@ -929,6 +942,7 @@ lépéseket, az X most már valószínûleg el fog indulni az új szélesvásznú monitorunkon. + @@ -943,27 +957,29 @@ + Betûtípusok használata az X11-ben Type1 betûtípusok Az X11-hez tartozó alap betûtípusok nem - mondhatóak kifejezetten ideálisnak mondjuk egy - átlagos asztali kiadványszerkesztõ - alkalmazás számára. A nagyobb - méretû bemutatókon a betûi - szögletesen és idétlenül néznek - ki, a &netscape;-ben megjelenõ - kisebb betûk pedig szinte teljességgel - olvashatatlanok. Viszont rengeteg szabad és nagyon - jó minõségû és könnyen + mondhatóak kifejezetten ideálisnak + például egy átlagos asztali + kiadványszerkesztõ alkalmazás + számára. A nagyobb méretû + bemutatókon a betûi szögletesen és + idétlenül néznek ki, a + &netscape;-ben megjelenõ kisebb + betûk pedig szinte teljességgel olvashatatlanok. + Viszont rengeteg szabad, nagyon jó + minõségû és könnyen használható Type1 (&postscript;) betûtípus érhetõ már el az X11-hez. Például az URW betûtípus-gyûjtemény (x11-fonts/urwfonts) a - szabványos type1 betûtípusok (Times Roman, Helvetice, Palatino és még sok @@ -980,11 +996,12 @@ felül az X11 minimális ügyeskedéssel beállítható a &truetype; betûtípusok használatára is. - Errõl részleteket a &man.X.7; man oldalon, a &truetype; betûtípusokról - szóló szakaszban olvashatunk. + Errõl részleteket a &man.X.7; man oldalon, illetve a + &truetype; + betûtípusokról szóló + szakaszban olvashatunk. - A Portgyûjteménybõl az iménti + A Portgyûjteménybõl az imént említett Type1 betûtípusokat az alábbi parancsok segítségével telepíthetjük: @@ -992,9 +1009,9 @@ &prompt.root; cd /usr/ports/x11-fonts/urwfonts &prompt.root; make install clean - És ugyanígy járjunk el a freefont - és a többi gyûjtemény esetén is. - Az X szerver akkor fogja észlelni ezket a + Ugyanígy járjunk el a freefont és a + többi gyûjtemény esetén is. Az X + szerver akkor fogja észlelni ezket a betûtípusokat, ha hozzáadjuk a következõ sort a konfigurációs állományához @@ -1009,8 +1026,8 @@ &prompt.user; xset fp rehash Ez utóbbi beállítás viszont el - fog veszni az X leállításával, hacsak - nem vesszük hozzá a + fog veszni az X leállításával, + hacsak nem vesszük hozzá a indítószkriptjéhez (ez az ~/.xinitrc a startx használata esetén, illetve az @@ -1023,6 +1040,7 @@ linkend="antialias">élsimítással foglalkozó szakaszban szólunk részletesebben. + @@ -1037,13 +1055,12 @@ Az &xorg; beépített támogatást tartalmaz a &truetype; - betûtípusok kirendereléséhez. - Két különbözõ modul - valósítja meg ezt a feladatot. Ebben - példában a freetype nevû modult - használjuk, mivel sokkal jobban illeszkedik a többi - betûrenderelõhöz. A freetype modul - használatához mindössze az + betûtípusok rendereléséhez. Két + különbözõ modul valósítja meg + ezt a feladatot. Ebben példában a freetype + nevû modult használjuk, mivel sokkal jobban + illeszkedik a többi betûrenderelõhöz. A + freetype modul használatához mindössze az /etc/X11/xorg.conf állomány "Module" szakaszába kell beírnunk a következõ sort: @@ -1051,8 +1068,8 @@ Load "freetype" Most pedig hozzunk létre egy könyvtárat a - &truetype; betûtípusok számára (ez legyen - például a + &truetype; betûtípusok számára (ez + legyen például a /usr/local/lib/X11/fonts/TrueType), majd másoljuk az összes &truetype; betûtípusunkat ide. Vigyázzunk rá, hogy @@ -1089,16 +1106,17 @@ xorg.conf állományhoz egy további FontPath sort. - Ezzel végeztünk is volna. Innentõl kezdve a + Ezzel végeztünk is. Innentõl kezdve a &netscape;, Gimp, a &staroffice; és mindegyik más X alkalmazás fel fogja ismerni a frissen telepített &truetype; betûtípusokat. A nagyon kicsi betûk (egy honlap megtekintése során, - nagyfelbontásban) és nagyon nagy betûk (a + nagyfelbontásban) és a nagyon nagy betûk (a &staroffice; használatakor) most már sokkal jobban fognak mutatni. + @@ -1107,13 +1125,15 @@ Joe Marcus Clarke - Frissítette: + Frissítette: + A betûk élsimítása - élsimított betûk + élsimított + betûk betûk élsimított @@ -1146,7 +1166,7 @@ 1.2 és késõbbi változatai. A betûtípusok - élsimításának be- és + élsimításának be- és kikapcsolásához, valamint élsimítási jellemzõinek beállításához hozzuk létre @@ -1162,57 +1182,59 @@ XML Az állománynak XML formátumúnak - kell lennie. Különösen ügyeljünk a kis- - és nagybetûkre és gyõzödjünk - meg mindig róla, hogy lezártuk-e az összes - taget. Az állomány a szokásos - XML-fejléccel kezdõdik, amelyet egy DOCTYPE - definíció követ, majd a - <fontconfig> tag: + kell lennie. Különösen ügyeljünk a + kis- és nagybetûkre és + gyõzödjünk meg mindig róla, hogy + lezártuk-e az összes taget. Az + állomány a szokásos XML-fejléccel + kezdõdik, amelyet egy DOCTYPE definíció + követ, majd a <fontconfig> + tag: - + <?xml version="1.0"?> <!DOCTYPE fontconfig SYSTEM "fonts.dtd"> <fontconfig> - + - Ahogy azt már korábban is - említettük, a - /usr/local/lib/X11/fonts és a - ~/.fonts/ könyvtárakban - található összes betûtípus - élsimítása elérhetõ az Xft-re - felkészített alkalmazások - számára. Amennyiben ezeken túl még - további könyvtárakat is fel - kívánunk venni, írjuk bele a - /usr/local/etc/fonts/local.conf - állományba, nagyjából ilyen - alakban: + Ahogy azt már korábban is + említettük, a + /usr/local/lib/X11/fonts és a + ~/.fonts/ könyvtárakban + található összes betûtípus + élsimítása elérhetõ az Xft-re + felkészített alkalmazások + számára. Amennyiben ezeken túl még + további könyvtárakat is fel + kívánunk venni, írjuk bele a + /usr/local/etc/fonts/local.conf + állományba, nagyjából ilyen + alakban: - <dir>/az/én/betû/típusaim</dir> + <dir>/az/én/betû/típusaim</dir> - Az új betûtípusok, de - legfõképpen az új betûtípusokat - tartalmazó könyvtárak hozzáadása - után a betûkkel kapcsolatos - gyorsítótárak - frissítéséhez mindenképpen javasolt - lefuttatni az alábbi parancsot: + Az új betûtípusok, de + legfõképpen az új betûtípusokat + tartalmazó könyvtárak + hozzáadása után a betûkkel kapcsolatos + gyorsítótárak + frissítéséhez mindenképpen javasolt + lefuttatni az alábbi parancsot: - &prompt.root; fc-cache -f + &prompt.root; fc-cache -f - Az élsimítás hatására a - betûk kontúrjai egy kissé elmosódnak, - aminek köszönhetõen a nagyon kis méretû - szövegek sokkal olvashatóbbá válnak - és eltûnnek a nagy méretû - betûkrõl a lépcsõk, azonban a - normál méretû betûknél - megfájdulhat tõle a szemünk. A 14 pontnál - kisebb méretû betûk esetén az - alábbi sorok hozzáadásával tudjuk - kikapcsolni az élsimítást: + Az élsimítás hatására a + betûk kontúrjai egy kissé elmosódnak, + aminek köszönhetõen a nagyon kis + méretû szövegek sokkal + olvashatóbbá válnak és eltûnnek + a nagy méretû betûkrõl a + lépcsõk, azonban a normál + méretû betûknél megfájdulhat + tõle a szemünk. A 14 pontnál kisebb + méretû betûk esetén az alábbi + sorok hozzáadásával tudjuk kikapcsolni az + élsimítást: <match target="font"> <test name="size" compare="less"> @@ -1247,7 +1269,7 @@ állítjuk. Ehhez írjuk be a következõ sorokat: - <match target="pattern" name="family"> + <match target="pattern" name="family"> <test qual="any" name="family"> <string>fixed</string> </test> @@ -1278,17 +1300,17 @@ </edit> </match> - - Egyes betûtípusoknál, mint mondjuk a - Helveticánál, gondok akadhatnak az - élsimítással. Ez általában - egy függõlegesen kettévágottnak - látszó betû képében jelenik - meg. De ami a legrosszabb, hogy emiatt némely - alkalmazás, mint mondjuk a - Mozilla képes - összeomlani. Ennek elkerülésére - tegyük hozzá még az alábbi sorokat a + Egyes betûtípusoknál, mint + például a Helveticánál, gondok + akadhatnak az élsimítással. Ez + általában egy függõlegesen + kettévágottnak látszó betû + képében jelenik meg. De ami a legrosszabb, hogy + emiatt némely alkalmazás, mint + például a Mozilla + képes összeomlani. Ennek + elkerülésére tegyük hozzá + még az alábbi sorokat a local.conf állományhoz: @@ -1406,6 +1428,7 @@ Mozillat a -DWITHOUT_XFT kapcsolóval fordítsuk újra. + @@ -1419,11 +1442,14 @@ + Az X bejelentkeztetõ képernyõje + Összefoglalás X Display Manager + Az X bejelentkeztetõ képernyõje (az X Display Manager vagy röviden csak XDM) az X Window System egyik @@ -1440,10 +1466,10 @@ számítógépek széles kombinációja elõfordulhat. Az XDM egy grafikus felületen - keresztül igyekszik segíteni választani az + keresztül segít választani az elérhetõ szerverek között, valamint a felhasználók, például - felhasználói név és jelszón + felhasználónév és jelszón keresztüli, hitelesítésében. Az XDM tulajdonképpen a @@ -1464,14 +1490,15 @@ a bejelentkezéshez és a szerver kiválasztásához szükséges képernyõket jeleníti meg. + Az XDM használata - Az XDM-hez tartozó daemon - a /usr/local/bin/xdm állomány. - Ezt programot root + Az XDM-hez tartozó + démon a /usr/local/bin/xdm + állomány. Ezt programot root felhasználóként bármikor tudjuk futtatni, és ez veszi kezelésbe a helyi gépen futó X szervert. Amennyiben az @@ -1485,7 +1512,7 @@ használatáról bõvebben ld. . Az /etc/ttys alapértelmezett változatában az - XDM daemon virtuális + XDM démon virtuális terminálon történõ futtatását így találhatjuk meg: @@ -1504,6 +1531,7 @@ ttyv8. Ennek megfelelõen az XDM a 9. virtuális terminálon kezdi meg a futását. + @@ -1624,6 +1652,7 @@ csatlakoztathatóságát. Alapértelmezés szerint semmilyen klienst nem enged csatlakozni. + @@ -1637,6 +1666,7 @@ változtathatjuk meg. Formátuma hasonló az X11 dokumentációjában leírt app-defaults állományhoz. + @@ -1645,6 +1675,7 @@ A szerverválasztó által felkínálandó távoli X szerverek felsorolását tartalmazza. + @@ -1656,6 +1687,7 @@ felhasználóhoz tartozik egy saját ~/.xsession szkript, ami ezt felülbírálja. + @@ -1670,8 +1702,9 @@ sorszámával folytatódik (például Xsetup_0). Ezek a szkriptek általában egy-két programot, - mint mondjuk az xconsole, indítanak - el a háttérben. + mint például az xconsole, + indítanak el a háttérben. + @@ -1681,22 +1714,24 @@ állományéhoz hasonló alakban tartalmaz beállításokat a program által kezelt minden egyes X szerverhez. + xdm-errors - Ebben találhatjuk meg az + Ebben található meg az XDM által futtatni próbált X szerverek kimenete. Itt érdemes hibaüzenetek után kutatni, ha az XDM által indított X szerver valamiért megállna. Ezek az - üzenetek egyébként + üzenetek egyébként a felhasználó ~/.xsession-errors állományába is beíródnak. + @@ -1704,8 +1739,8 @@ Hálózati X szerver futtatása Az X szerverünkhöz csak akkor tudnak - kívülrõl más felhasználók is - kapcsolódni, ha átírjuk a + kívülrõl más felhasználók + is kapcsolódni, ha átírjuk a hozzáférésre vonatkozó szabályokat és engedélyezzük rajta a kapcsolódást. A szabályok az @@ -1721,16 +1756,18 @@ DisplayManager.requestPort: 0 Ezután indítsuk újra az - XDM-et. Ne felejtsük el, hogy az - app-defaults állományokban a megjegyzéseket - ! (felkiáltójel)lel kezdõdnek, - nem pedig a megszokott # (kettõskereszt)tel. - A fentieknél természetesen szigorúbb + XDM-et. Ne felejtsük el, hogy + az app-defaults állományokban a + megjegyzéseket ! + (felkiáltójel)lel kezdõdnek, nem pedig a + megszokott # (kettõskereszt)tel. A + fentieknél természetesen szigorúbb hozzáférési szabályok is szükségesek lehetnek — ezzel kapcsolatban nézzük meg Xaccess állományban szereplõ példákat, illetve lapozzuk fel a &man.xdm.1; man oldalt. + @@ -1748,6 +1785,7 @@ számára, hogy a bejelentkezés elõtt kiválaszthassák a használni kívánt ablakkezelõt. + @@ -1767,7 +1805,7 @@ Ebben a szakaszban a &os;-n futó X-hez elérhetõ különbözõ munkakörnyezetekrõl (desktop environment) lesz - szó. Maga az munkakörnyezet + szó. Maga a munkakörnyezet elnevezés sok mindenre utalhat egy mezei ablakkezelõtõl kezdve az asztali alkalmazások teljes garmadájáig, ahogy a @@ -1781,6 +1819,7 @@ Röviden a GNOME-ról GNOME + A GNOME egy >>> TRUNCATED FOR MAIL (1000 lines) <<<