A Samba egy olyan elterjedt nyílt forráskódú szoftver, ami Microsoft(R) Windows(R) kliensek számára tesz lehetővé állomány- és nyomtatási szolgáltatásokat. Az ilyen kliensek általa helyi meghajtóként képesek elérni a FreeBSD állományrendszerét, vagy helyi nyomtatóként a FreeBSD általt kezelt nyomtatókat.
A Samba csomagja általában megtalálható a FreeBSD telepítőeszközén. Ha a FreeBSD-vel együtt nem raktuk fel a Samba csomagját, akkor ezt később net/samba3 port vagy csomag telepítésével pótolhatjuk.
A Samba
konfigurációs állománya a
telepítés után
/usr/local/share/examples/samba/smb.conf.default
néven található meg. Ezt kell
lemásolnunk /usr/local/etc/smb.conf
néven, amelyet aztán a
Samba tényleges
használata előtt módosítanunk
kell.
Az smb.conf állomány a
Samba futásához
használt beállításokat tartalmazza,
mint például Windows(R) kliensek
számára felkínált a nyomtatók
és "megosztások" adatait. A
Samba csomagban ezen
kívül találhatunk még egy
swat nevű webes eszközt,
amellyel egyszerű módon tudjuk az
smb.conf állományt
állítgatni.
A Samba webes adminisztrációs
segédeszköze (Samba Web Administration Tool, SWAT)
az inetd démonon
keresztül fut démonként. Ennek
megfelelőn az /etc/inetd.conf
állományban a következő sort kell
kivennünk megjegyzésből, mielőtt a
swat
segítségével megkezdenénk a
Samba
beállítását:
swat stream tcp nowait/400 root /usr/local/sbin/swat swat
Ahogy azt a 29.1. példa - Az inetd konfigurációs állományának újraolvasása is mutatja, az inetd démont újra kell indítanunk a megváltozott konfigurációs állományának újbóli beolvasásához.
Miután az inetd.conf
állományban a swat
engedélyezésre került, a
böngészőnk segítségével
próbáljunk meg a http://localhost:901 címre csatlakozni.
Először a rendszer root
hozzáférésével kell
bejelentkeznünk.
Miután sikeresen bejelentkeztünk a
Samba
beállításait tárgyaló
lapra, el tudjuk olvasni a rendszer
dokumentációját, vagy a
fülre kattintva
nekiláthatunk a beállítások
elvégzésének. A
részben
található opciók az
/usr/local/etc/smb.conf
állomány [global]
szekciójában található
változókat tükrözik.
Akár a swat
eszközzel, akár a
/usr/local/etc/smb.conf közvetlen
módosításával dolgozunk, a
Samba
beállítása során a
következőkkel mindenképpen össze fogunk
futni:
workgroupA szervert elérni kívánó számítógépek által használt NT tartomány vagy munkacsoport neve.
netbios nameA Samba szerver NetBIOS neve. Alapértelmezés szerint ez a név a gép hálózati nevének első tagja.
server stringEz a szöveg jelenik meg akkor, ha
például a net view
paranccsal vagy valamilyen más
hálózati segédprogrammal
kérdezzük le a szerver beszédesebb
leírását.
A /usr/local/etc/smb.conf
állományban a két legfontosabb
beállítás a választott
biztonsági modell és a kliensek
felhasználói jelszavainak
tárolásához használt
formátum. Az alábbi direktívák
vezérlik ezeket:
securityItt a két leggyakoribb
beállítás a security =
share és a security =
user. Ha a kliensek a FreeBSD gépen
található felhasználói
neveiket használják, akkor
felhasználói szintű védelemre
van szükségünk (tehát a user
beállításra). Ez az
alapértelmezett biztonsági házirend
és ilyenkor a klienseknek először be
kell jelentkezniük a megosztott
erőforrások
eléréséhez.
A megosztás (share) szintű védelem esetében, a klienseknek nem kell a szerveren érvényes felhasználói névvel és jelszóval rendelkezniük a megosztott erőforrások eléréséhez. Ez volt az alapbeállítás a Samba korábbi változataiban.
passdb backendA Samba számos
különböző hitelesítési
modellt ismer. A klienseket LDAP, NIS+, SQL
adatbázis vagy esetleg egy
módosított jelszó
állománnyal is tudjuk hitelesíteni.
Az alapértelmezett hitelesítési
módszer a smbpasswd,
így itt most ezzel foglalkozunk.
Ha feltesszük, hogy az alapértelmezett
smbpasswd formátumot
választottuk, akkor a Samba
úgy fogja tudni hitelesíteni a klienseket, ha
előtte létrehozzuk a
/usr/local/private/smbpasswd
állományt. Ha a Windows(R)-os kliensekkel is el
akarjuk érni a UNIX(R)-os felhasználói
hozzáféréseinket, akkor használjuk
a következő parancsot:
#smbpasswd -a felhasználónév
A Samba a 3.0.23c
verziójától kezdődően a
hitelesítéshez szükséges
állományokat a /usr/local/etc/samba
könyvtárban tárolja. A
felhasználói hozzáférések
hozzáadására innentől már a
tdbsam parancs használata
javasolt:
#pdbedit -a -u felhasználónév
A hivatalos Samba HOGYAN ezekről a beállításokról szolgál további információkkal (angolul). Viszont az itt vázolt alapok viszont már elegendőek a Samba elindításához.
A net/samba3 port a
Samba
irányítására egy új
indító szkriptet tartalmaz. A szkript
engedélyezéséhez, tehát
általa a Samba
elindításának,
leállításának és
újraindításának lehetővé
tételéhez vegyük fel a következő
sort az /etc/rc.conf
állományba:
samba_enable="YES"
Ha még finomabb irányításra vágyunk:
nmbd_enable="YES"
smbd_enable="YES"
Ezzel egyben a rendszer indításakor automatikusan be is indítjuk a Samba szolgáltatást.
A Samba a következőkkel bármikor elindítható:
#/usr/local/etc/rc.d/samba startStarting SAMBA: removing stale tdbs : Starting nmbd. Starting smbd.
Az rc szkriptekkel kapcsolatban a 11.7. szakasz - Az rc használata FreeBSD alattt ajánljuk elolvasásra.
A Samba jelen pillanatban
három különálló
démonból áll. Láthatjuk is, hogy az
nmbd és
smbd démonokat
elindította a samba szkript. Ha az
smb.conf állományban
engedélyeztük a winbind
névfeloldási szolgáltatást is, akkor
láthatjuk, hogy ilyenkor a
winbindd démon is
elindul.
A Samba így állítható le akármikor:
#/usr/local/etc/rc.d/samba stop
A Samba egy összetett
szoftvercsomag, amely a Microsoft(R) Windows(R)
hálózatokkal kapcsolatos széles
körű együttműködést tesz
lehetővé. Az általa felkínált
alapvető lehetőségeken túl a többit
a http://www.samba.org honlapon
ismerhetjük meg (angolul).
Ha kérdése van a FreeBSD-vel kapcsolatban, a
következő címre írhat (angolul):
<questions@FreeBSD.org>.
Ha ezzel a dokumentummal kapcsolatban van kérdése, kérjük erre a címre írjon:
<gabor@FreeBSD.org>.