Date: Thu, 1 May 2008 19:11:02 GMT From: Gabor Pali <pgj@FreeBSD.org> To: Perforce Change Reviews <perforce@FreeBSD.org> Subject: PERFORCE change 141005 for review Message-ID: <200805011911.m41JB2U5043787@repoman.freebsd.org>
next in thread | raw e-mail | index | archive | help
http://perforce.freebsd.org/chv.cgi?CH=141005 Change 141005 by pgj@disznohal on 2008/05/01 19:10:21 Cleanup in Chapter 11. Affected files ... .. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/config/chapter.sgml#4 edit Differences ... ==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/config/chapter.sgml#4 (text+ko) ==== @@ -63,40 +63,41 @@ <listitem> <para>hogyan dolgozzunk hatékonyan az állományrendszerekkel és a - lapozóállományokkal</para> + lapozóállományokkal;</para> </listitem> <listitem> <para>az <filename>rc.conf</filename> beállításának alapjait és a - <filename>/usr/local/etc/rc.d</filename> könyvtár - indítási rendszerét</para> + <filename>/usr/local/etc/rc.d</filename> + könyvtárban található + indítási rendszert;</para> </listitem> <listitem> <para>hogyan állítsunk be és próbáljunk ki egy hálózati - kártyát</para> + kártyát;</para> </listitem> <listitem> <para>hogyan állítsunk be virtuális címeket a hálózati - eszközökeinken</para> + eszközökeinken;</para> </listitem> <listitem> <para>hogyan használjuk az <filename>/etc</filename> könyvtárban megtalálható különféle konfigurációs - állományokat</para> + állományokat;</para> </listitem> <listitem> <para>hogyan hangoljuk a &os; mûködését a <command>sysctl</command> változóinak - segítségével</para> + segítségével;</para> </listitem> <listitem> <para>hogyan hangoljuk a lemezek teljesítményét és módosítsuk a rendszermag - korlátozásait</para> + korlátozásait.</para> </listitem> </itemizedlist> @@ -104,16 +105,17 @@ <itemizedlist> <listitem> - <para>a &unix; és &os; alapjainak megértése - (<xref linkend="basics">)</para> + <para>a &unix; és a &os; alapjainak + megértése (<xref linkend="basics">);</para> </listitem> <listitem> <para>a rendszermag beállításához és fordításához kötõdõ alapok ismerete (<xref - linkend="kernelconfig">)</para> + linkend="kernelconfig">).</para> </listitem> </itemizedlist> + </sect1> <sect1 id="configtuning-initial"> @@ -123,20 +125,14 @@ <title>A partíciók kiosztása</title> <indexterm><primary>partíciókiosztás</primary></indexterm> - <indexterm> - <primary><filename>/etc</filename></primary> - </indexterm> - <indexterm> - <primary><filename>/var</filename></primary> - </indexterm> - <indexterm> - <primary><filename>/usr</filename></primary> - </indexterm> + <indexterm><primary><filename>/etc</filename></primary></indexterm> + <indexterm><primary><filename>/var</filename></primary></indexterm> + <indexterm><primary><filename>/usr</filename></primary></indexterm> <sect3> <title>Alappartíciók</title> - <para>Amikor a &man.bsdlabel.8; vagy &man.sysinstall.8; + <para>Amikor a &man.bsdlabel.8; vagy a &man.sysinstall.8; segítségével állományrendszereket telepítünk, nem szabad figyelmen kívül hagynunk a tényt, @@ -147,12 +143,12 @@ elérni kívánt állományrendszereket a meghajtó lemezének külsejéhez közel kell - létrehozni, míg mondjuk a - <filename>/usr</filename>-hez hasonló nagyobb - partíciókat a belsõ része - felé. A partíciókat a - következõ sorrendben érdemes - kialakítani: gyökér + létrehozni, míg például a + <filename>/usr</filename> partícióhoz + hasonló nagyobb partíciókat annak + belsõ része felé. A + partíciókat a következõ sorrendben + érdemes kialakítani: gyökér (rendszerindító), lapozóállomány, <filename>/var</filename> és <filename>/usr</filename>.</para> @@ -171,27 +167,27 @@ felhasználónk van a rendszerben és hogy mekkora naplókat tartunk meg. Itt a legtöbb felhasználónak soha nem lesz - szüksége egy gigabájtnál több - helyre, de ne feledjük, hogy a - <filename>/var/tmp</filename> könyvtárban el kell - tudni férnie csomagoknak.</para> + szüksége egy gigabyte-nál több helyre, + de ne feledjük, hogy a <filename>/var/tmp</filename> + könyvtárban el kell tudni férnie a + csomagoknak.</para> <para>A <filename>/usr</filename> partíció tartalmazza a rendszer mûködéséhez elengedhetetlenül fontos legtöbb állományt, a portok - gyûjteményét (ajánlott, ld. + gyûjteményét (ajánlott, lásd &man.ports.7;) és a forráskódot (választható). Ez utóbbiak a telepítés során választhatóak. Ehhez a partícióhoz legalább két - gigabájtnyi hely ajánlott.</para> + gigabyte-nyi hely ajánlott.</para> <para>Vegyük figyelembe a tárbeli igényeket, amikor megválasztjuk partíciók - méretét. Igen kellemetlen lehet, úgy - futunk ki az egyik partíción a szabad + méretét. Igen kellemetlen lehet, amikor + úgy futunk ki az egyik partíción a szabad helybõl, hogy a másikat alig használjuk.</para> @@ -220,18 +216,17 @@ lapozóállományt tároló partíció mérete legyen a rendszer fizikai memóriájának (RAM) kétszerese. - Például ha a + Például, ha a számítógépünk - 128 megabájt memóriával rendelkezik, - akkor a lapozóállomány - méretének 256 megabájtnak kell - lennie. Az ennél kevesebb memóriát - maguknak tudó rendszerek több - lapozóállománnyal jobban - teljesítenek. 256 megabájtnál - kevesebb lapozóállományt - semmiképpen sem ajánlunk, és - inkább a fizikai memóriát érdemes + 128 megabyte memóriával rendelkezik, akkor + a lapozóállomány méretének + 256 megabyte-nak kell lennie. Az ennél kevesebb + memóriát maguknak tudó rendszerek + több lapozóállománnyal jobban + teljesítenek. 256 megabyte-nál kevesebb + lapozóállományt semmiképpen sem + ajánlunk, és inkább a fizikai + memóriát érdemes bõvítenünk. A rendszermag virtuális memóriát kezelõ lapozási algoritmusait úgy állították be, @@ -246,9 +241,9 @@ bõvítése esetén még további gondokat is okozhat.</para> - <para>A több SCSI lemezzel (vagy a + <para>A több SCSI-lemezzel (vagy a különbözõ vezérlõkre - csatlakoztatott több IDE lemezzel) bíró + csatlakoztatott több IDE-lemezzel) bíró nagyobb rendszerek esetében érdemes minden egyes (de legfeljebb négy) meghajtóra beállítani lapozóállományt. @@ -271,6 +266,7 @@ elszabadult program tombolásából, és nem kell rögtön újraindítanunk a rendszert.</para> + </sect3> <sect3> @@ -320,6 +316,7 @@ többnyire írásvédett, nagyobb eséllyel él túl egy csúfos rendszerösszeomlást.</para> + </sect3> </sect2> @@ -413,7 +410,7 @@ <para>A telepített alkalmazások általában saját konfigurációs - állományokkal, amik pedig saját + állományokkal, amelyek pedig saját formátummal stb. rendelkeznek. Fontos, hogy ezeket az állományokat az alaprendszertõl elkülönítve tároljuk, ezáltal a @@ -455,8 +452,8 @@ -rw-r--r-- 1 root wheel 7933 May 20 1998 srm.conf.default</literallayout> <para>Az állományok mérete jól mutatja, - hogy csak az <filename>srm.conf</filename> változott meg. Az - <application>Apache</application> késõbbi + hogy csak az <filename>srm.conf</filename> változott meg. + Az <application>Apache</application> késõbbi frissítései ezt az állományt nem fogják felülírni.</para> @@ -479,27 +476,28 @@ <para>A felhasználók közül sokan választják a &os; - portgyûjteményében található - külsõs szoftverek telepítését. A + Portgyûjteményében található + külsõ szoftverek telepítését. A telepített szoftvert gyakran ilyenkor úgy kell beállítani, hogy a rendszer indulásával együtt induljon. Az olyan - szolgáltatások, mint mondjuk a <filename - role="package">mail/postfix</filename> vagy a <filename + szolgáltatások, mint például a + <filename role="package">mail/postfix</filename> vagy a <filename role="package">www/apache13</filename> csupán két olyan szoftvercsomag, amelyet a rendszerrel együtt kell - elindítani. Ebben a szakaszban a külsõs + elindítani. Ebben a szakaszban a külsõ szoftverek indítására használatos eljárásokkal foglalkozunk.</para> <para>A &os;-ben megjelenõ legtöbb - szolgáltatás, mint mondjuk a &man.cron.8;, a - rendszerindító szkripteken keresztül kel - életre. Habár ezek a szkriptek a &os; egyes - verziói vagy az egyes gyártók esetén - különbözhetnek, azonban az mindegyikükben - közös, hogy az elindításukra - vonatkozó beállítások egyszerû + szolgáltatás, mint például a + &man.cron.8;, a rendszerindító szkripteken + keresztül kel életre. Habár ezek a szkriptek a + &os; egyes verziói vagy az egyes gyártók + esetén különbözhetnek, azonban az + mindegyikükben közös, hogy az + elindításukra vonatkozó + beállítások egyszerû indítószkriptekkel adhatóak meg.</para> <para>Az <filename>rc.d</filename> eljövetele elõtt az @@ -514,7 +512,7 @@ <para>Miközben rengetegen próbálták beolvasztani ezt a megszokott konfigurációs - stílust egy új rendszerbe, a külsõs + stílust egy új rendszerbe, a külsõ alkalmazások mûködtetéséhez továbbra is az elõbb említett könyvtárban elhelyezett szkriptekre van @@ -540,7 +538,7 @@ kódú engedélyeket. Ezen felül a szkriptnek még tudnia kell kezelnie a <literal>start</literal> és <literal>stop</literal> - opciókat.</para> + paramétereket.</para> <para>A legegyszerûbb indítószkript valahogy így nézhet ki:</para> @@ -565,14 +563,15 @@ <para>Ez a szkript képes értelmezni a <literal>start</literal> és <literal>stop</literal> - parancsokat az alkalmazás számára, amit itt - csak <literal>utility</literal>-nek neveztünk.</para> + parancsokat az alkalmazás számára, ami itt + egyszerûen csak a <literal>utility</literal> nevet + kapta.</para> <para>Manuálisan így tudjuk elindítani:</para> <screen>&prompt.root; <userinput><filename>/usr/local/etc/rc.d/utility.sh</filename> start</userinput></screen> - <para>Habár nem mindegyik külsõs szoftvert kell + <para>Habár nem mindegyik külsõ szoftvert kell külön megadni az <filename>rc.conf</filename> állományban, majdnem minden nap módosítani kell egy portot a @@ -580,7 +579,7 @@ egyes alkalmazásokra vonatkozó kiegészítõ információkhoz nézzük meg a telepítés után - keletkezõ üzeneteket. Egyes külsõs + keletkezõ üzeneteket. Egyes külsõ szoftverekhez mellékelnek olyan indítószkripteket, amelyek lehetõvé teszik az alkalmazás meghívását az @@ -602,7 +601,7 @@ szakaszban megismert kulcsszavak segítségével az alkalmazások mostantól kezdve a többi szolgáltatás, - például a <acronym>DNS</acronym>, után + például a <acronym>DNS</acronym> után indulnak el, és az <filename>rc.conf</filename> állományon keresztül a szkriptekbe huzalozottak helyett most már tetszõleges @@ -663,17 +662,19 @@ segédprogrammal szembeni kompatibilitást és az <filename>rc.conf</filename> állomány könnyebb beállítását.</para> + </sect2> <sect2> <title>Szolgáltatások indítása szolgáltatásokkal</title> - <para>Más szolgáltatások, mint mondjuk a - <acronym>POP</acronym>3 vagy <acronym>IMAP</acronym> szerverek - démonai stb. az &man.inetd.8; - segítségével indíthatóak el. - Ez a Portgyûjteménybõl telepített + <para>Más szolgáltatások, mint + például a <acronym>POP</acronym>3 vagy + <acronym>IMAP</acronym> szerverek démonai stb. az + &man.inetd.8; segítségével + indíthatóak el. Ez a + Portgyûjteménybõl telepített szolgáltatások esetén magával vonja az adott segédprogram felvételét vagy a hozzátartozó sor @@ -718,6 +719,7 @@ </author> </authorgroup> </sect1info> + <title>A <command>cron</command> segédprogram beállítása</title> @@ -748,7 +750,8 @@ található. A rendszerszintû crontabok esetében a hatodik mezõ annak a felhasználónak a nevét tartalmazza, amivel a - program fut. Ezzel a rendszercrontaboknak megadatott az a + program fut. Ezzel a rendszer szintjén + mûködõ crontaboknak megadatott az a képesség, hogy tetszõleges felhasználó nevében futtassanak programokat. A felhasználók crontabjaiban a hatodik mezõ a @@ -760,13 +763,13 @@ <note> <para>A felhasználói crontabok lehetõvé - teszik az egyes felhasználók számára, - hogy a <username>root</username> felhasználó - jogosultságai nélkül képesek legyenek - feladatokat ütemezni, ugyanis a - felhasználóhoz tartozó crontabban - szereplõ parancsok mindegyike a tulajdonosának - engedélyeivel fut.</para> + teszik az egyes felhasználók + számára, hogy a <username>root</username> + felhasználó jogosultságai + nélkül képesek legyenek feladatokat + ütemezni, ugyanis a felhasználóhoz + tartozó crontabban szereplõ parancsok mindegyike a + tulajdonosának engedélyeivel fut.</para> <para>Az átlagos felhasználókhoz hasonlóan a <username>root</username> @@ -792,7 +795,7 @@ HOME=/var/log # # -#minute hour mday month wday who command <co id="co-field-descr"> +#minute hour day month wday who command <co id="co-field-descr"> # # */5 * * * * root /usr/libexec/atrun <co id="co-main"> @@ -804,14 +807,14 @@ állományához hasonlóan itt is a <literal>#</literal> jelöli a megjegyzéseket. Az ilyen megjegyzések remekül - használathatóak annak - feljegyzésére, hogy mit és miért - akarunk futtatni. A megjegyzések azonban nem - szerepelhetnek a paranccsal egy sorban, mivel - máskülönben a parancs részeként - kerülnek értelmezésre. Tehát mindig - új sorba kell raknunk ezeket. Az üres sorokat a - program nem veszi figyelembe.</para> + használhatóak annak feljegyzésére, + hogy mit és miért akarunk futtatni. A + megjegyzések azonban nem szerepelhetnek a paranccsal + egy sorban, mivel máskülönben a parancs + részeként kerülnek + értelmezésre. Tehát mindig új + sorba kell raknunk ezeket. Az üres sorokat a program nem + veszi figyelembe.</para> </callout> <callout arearefs="co-env"> @@ -822,11 +825,11 @@ meghatározására, ahogy mindezt az itteni példában is tapasztalhatjuk a <envar>SHELL</envar>, <envar>PATH</envar> és - <envar>HOME</envar> opciók esetében. Ha nem - adunk meg mást, akkor a <command>cron</command> az + <envar>HOME</envar> értékek esetében. Ha + nem adunk meg mást, akkor a <command>cron</command> az alapértelmezés szerinti <command>sh</command> - shellt használja. Ha nem adjuk meg a - <envar>PATH</envar> változó + parancsértelmezõt használja. Ha nem adjuk + meg a <envar>PATH</envar> változó értékét, akkor minden állományra abszolút elérési úttal kell hivatkoznunk, mivel ennek nincs @@ -872,8 +875,8 @@ állományainak telepítésekor. A sor végén láthatjuk még a <literal>command</literal> oszlopot is. Ez az utolsó - mezõ, és ide kerül a végrehajtó - parancs.</para> + mezõ, és ide kerül a + végrehajtandó parancs.</para> </callout> <callout arearefs="co-main"> @@ -881,7 +884,7 @@ értékeket határozza meg. Észrevehetjük, hogy a sor egy <literal>*/5</literal> alakú felírással - kezdõdik, amit további <literal>*</literal> + kezdõdik, amelyet további <literal>*</literal> karakterek követnek. A <literal>*</literal> karakterek jelentése <quote>elsõ-utolsó</quote>, ami arra utal, hogy <emphasis>mindig</emphasis>. Ennek @@ -896,9 +899,9 @@ felvilágosítást.</para> <para>Az itt szereplõ parancsoknak tetszõleges - mennyiségû paraméter átadható, - azonban a több soron keresztül - átívelõ parancsok + mennyiségû paraméter + átadható, azonban a több soron + keresztül átívelõ parancsok tördelését a sor végén a <quote>\</quote> karakterrel kell jelezni.</para> </callout> @@ -942,12 +945,12 @@ segédprogramot. Ennek általános alakja:</para> - <screen>&prompt.user; <userinput>crontab crontab_állomány</userinput></screen> + <screen>&prompt.user; <userinput>crontab <replaceable>crontab_állomány</replaceable></userinput></screen> <para>Ebben a példában a - <filename>crontab_állomány</filename> a - korábban létrehozott <filename>crontab</filename> - neve lesz.</para> + <filename><replaceable>crontab_állomány</replaceable></filename> + a korábban létrehozott + <filename>crontab</filename> neve lesz.</para> <para>Lehetõségünk van lekérdezni a telepített <filename>crontab</filename> @@ -957,15 +960,16 @@ nézzük meg mit ad vissza.</para> <para>A <command>crontab -e</command> használata olyan - felhasználók számára ajánlott, - akik sablon alkalmazása nélkül - szeretnének teljesen maguktól megírni egy - crontab állományt. Ennek hatására a - kiválasztott szövegszerkesztõ egy üres - állományt kap. Miután ezt az - állományt elmentettük, a - <command>crontab</command> programmal magától - telepítésre kerül.</para> + felhasználók számára + ajánlott, akik sablon alkalmazása + nélkül szeretnének teljesen maguktól + megírni egy crontab állományt. Ennek + hatására a kiválasztott + szövegszerkesztõ egy üres állományt + kap. Miután ezt az állományt + elmentettük, a <command>crontab</command> programmal + magától telepítésre + kerül.</para> <para>Ha a késõbbiekben törölni akarjuk a felhasználónkhoz tartozó @@ -990,16 +994,17 @@ <title>Az rc használata &os; alatt</title> <para>A rendszer indítására a &os; 2002-ben - átvette a NetBSD <filename>rc.d</filename> rendszerét. - Ezt a felhasználók könnyen felismerhetik a - <filename>/etc/rc.d</filename> könyvtárban - található állományokról. A - legtöbbjük olyan alapvetõ - szolgáltatások, amelyeket a <option>start</option>, - <option>stop</option> és <option>restart</option> - paraméterekkel lehet vezérelni. - Például az &man.sshd.8; az alábbi paranccsal - indítható újra:</para> + átvette a NetBSD <filename>rc.d</filename> + rendszerét. Ezt a felhasználók könnyen + felismerhetik a <filename>/etc/rc.d</filename> + könyvtárban található + állományokról. A legtöbbjük olyan + alapvetõ szolgáltatások, amelyeket a + <option>start</option>, <option>stop</option> és + <option>restart</option> paraméterekkel lehet + vezérelni. Például az &man.sshd.8; az + alábbi paranccsal indítható + újra:</para> <screen>&prompt.root; <userinput>/etc/rc.d/sshd restart</userinput></screen> @@ -1027,21 +1032,20 @@ is.</para> <para>Mivel az <filename>rc.d</filename> rendszert elsõsorban - az a szolgáltatások operációs - rendszerrel együtt történõ - elindítására és - leállítására használják, - a szabványos <option>start</option>, <option>stop</option> + arra használják, hogy szolgáltatásokat + indítsanak el vagy állítsanak le az + operációs rendszerrel együtt, a + szabványos <option>start</option>, <option>stop</option> és <option>restart</option> paraméterek csak abban az esetben látják a feladatukat, ha a nekik - megfelelõ változók be vannak - állítva az <filename>/etc/rc.conf</filename> - állományban. Tehát mondjuk a <command>sshd + megfelelõ változókat beállítottuk + az <filename>/etc/rc.conf</filename> állományban. + Tehát például a <command>sshd restart</command> csak abban az esetben fog bármit is csinálni, ha az <filename>/etc/rc.conf</filename> állományban az <varname>sshd_enable</varname> - változó értékét - <option>YES</option>-re állítottuk. Ha az + változót a <option>YES</option> + értékre állítottuk. Ha az <filename>/etc/rc.conf</filename> beállításaitól függetlenül kívánunk egy szolgáltatásnak @@ -1064,8 +1068,8 @@ <option>rcvar</option> paramétert. Ennek segítségével például a rendszergazda így képes ellenõrizni, hogy a - <command>sshd</command> szolgáltatást megengedi-e az - <filename>/etc/rc.conf</filename>:</para> + <command>sshd</command> szolgáltatást + engedélyezi-e az <filename>/etc/rc.conf</filename>:</para> <screen>&prompt.root; <userinput>/etc/rc.d/sshd rcvar</userinput> # sshd @@ -1087,8 +1091,9 @@ <screen>&prompt.root; <userinput>/etc/rc.d/sshd status</userinput> sshd is running as pid 433.</screen> - <para>(Az üzenet: <quote>Az sshd a 433-as - azonosítóval fut.</quote>)</para> + <para>Az üzenet:</para> + + <screen>Az sshd a 433-as azonosítóval fut.</screen> <para>Bizonyos esetekben a <option>reload</option> paraméter használatával lehetõségünk a @@ -1101,8 +1106,9 @@ legtöbbször lényegében ez a <literal>SIGHUP</literal> jelzést kiküldését rejti magában. Ez a - lehetõség nem mindegyik szolgáltatás - esetén érhetõ el.</para> + lehetõség azonban nem mindegyik + szolgáltatás esetén érhetõ + el.</para> <para>Az <filename>rc.d</filename> rendszer nem csupán hálózati szolgáltatások esetén @@ -1115,10 +1121,9 @@ <screen>Starting background file system checks in 60 seconds.</screen> - <para>(Az üzenet fordítása: <quote>A - háttérben 60 másodperc múlva - megkezdõdik az állományrendszerek - ellenõrzése.</quote>)</para> + <para>Az üzenet fordítása:</para> + + <screen>A háttérben 60 másodperc múlva megkezdõdik az állományrendszerek ellenõrzése.</screen> <para>Ennek megfelelõen tehát ezt az állományt az állományrendszerek @@ -1128,17 +1133,17 @@ le.</para> <para>Számos rendszerszolgáltatás - igényel a mûködéséhez további - szolgáltatásokat. Például a NIS - és más egyéb távoli - eljáráshíváson alapú - szolgáltatások egészen addig nem + igényel a mûködéséhez + további szolgáltatásokat. + Például a NIS és más egyéb + távoli eljáráshíváson + alapú szolgáltatások egészen addig nem képesek elindulni, amíg az <command>rpcbind</command> (portmapper) szolgáltatást el nem indítjuk. Az ilyen jellegû gondok feloldására az indítószkriptek elején levõ - megjegyzésekben alálható egy kevés + megjegyzésekben található egy kevés metainformáció a szkript mûködéséhez szükséges elemekre (függõségeire) vonatkozóan. A rendszer @@ -1192,7 +1197,7 @@ megválasztásával a rendszergazda nagyon finoman képes az indításkor végrehajtódó szkriptek sorrendjét - szabályozni, és a többi &unix; alapú + szabályozni és a többi &unix; alapú operációs rendszerbõl ismert <quote>futtatási szintek</quote> használata nélkül vezérlelni a rendszerben megjelenõ @@ -1205,6 +1210,7 @@ meglevõeken, akkor ez <ulink url="&url.articles.rc-scripting">a cikk</ulink> (angolul) segítségünkre lehet.</para> + </sect1> <sect1 id="config-network-setup"> @@ -1250,9 +1256,9 @@ és ISA csatolós kártyák széles spektrumát ismeri. Az egyes kiadásokhoz mellékelt <quote>Hardware - Compatibility List</quote> dokumentumokban tudjuk - ellenõrizni, hogy a kártyákat ismeri a - rendszer.</para> + Compatibility List</quote> (Hardverkompatibilitási lista) + dokumentumokban tudjuk ellenõrizni, hogy a + kártyákat ismeri a rendszer.</para> <para>Miután meggyõzõdtünk róla, hogy a kártyánkat ismeri a rendszer, meg kell @@ -1296,7 +1302,7 @@ ukphy1: 10baseT, 10baseT-FDX, 100baseTX, 100baseTX-FDX, auto</screen> <para>Ebben a példában láthatunk is - két olyan kártyát, amik a &man.dc.4; + két olyan kártyát, amelyek a &man.dc.4; meghajtót használják.</para> <para>Ha a hálózati kártyánk @@ -1330,14 +1336,14 @@ statikusan beépítjük a kártyánk támogatását a rendszermagba. A <filename> - /usr/src/sys/conf/NOTES</filename> és + /usr/src/sys/conf/NOTES</filename> és az <filename>/usr/src/sys/<replaceable>arch</replaceable>/conf/NOTES</filename> - állományok valamint a meghajtóhoz + állományok, valamint a meghajtóhoz tartozó man oldal elolvasásából megtudhatjuk a rendszermag beállításait tartalmazó állományban megadandó paramétereket. A rendszermag - újrafordítását ld. <xref + újrafordítását lásd <xref linkend="kernelconfig">. Ha a rendszermag (<filename>GENERIC</filename>) az indulás során észlelte a kártyánkat, nem @@ -1385,12 +1391,13 @@ avagy hálózati meghajtók szabványos felülete) <quote>natív</quote> támogatása. A &os; NDISulator - (másnéven a Gonosz terve) nevû komponense - fog egy &windows;-os meghajtót és elhiteti vele, - hogy a &windows;-zal kommunikál. Mivel az &man.ndis.4; - meghajtó &windows; binárisokat használ - fel, ezért csak &arch.i386; és &arch.amd64; - rendszerek esetén érhetõ el.</para> + (másnéven Project Evil, a Gonosz terve) + nevû komponense fog egy &windows;os meghajtót + és elhiteti vele, hogy a &windows;szal + kommunikál. Mivel az &man.ndis.4; meghajtó + &windows; binárisokat használ fel, ezért + csak &arch.i386; és &arch.amd64; rendszerek + esetén érhetõ el.</para> <note> <para>Az &man.ndis.4; meghajtó leginkább a PCI, @@ -1433,25 +1440,26 @@ meghajtóprogramokat nem tudjuk a &os;/amd64 verziójával használni. A mûködéshez amd64-re készült - &windows;-os meghajtókra van + &windows;os meghajtókra van szükség.</para> </note> <para>A következõ lépés a - meghajtó binárisainak betölthetõ modulba - fordítása. Ennek + meghajtó binárisainak betölthetõ + modulba fordítása. Ennek eléréséhez használjuk az &man.ndisgen.8; parancsot a <username>root</username> felhasználóval:</para> - <screen>&prompt.root; <userinput>ndisgen <replaceable>/windowsos/meghajto/W32DRIVER.INF</replaceable> <replaceable>/windowsos/meghajto/W32DRIVER.SYS</replaceable></userinput></screen> + <screen>&prompt.root; <userinput>ndisgen <replaceable>/windowsos/meghajtó/W32DRIVER.INF</replaceable> <replaceable>/windowsos/meghajtó/W32DRIVER.SYS</replaceable></userinput></screen> <para>Az &man.ndisgen.8; egy interaktív - segédprogram, ami mûködése közben - még rákérdez néhány - szükséges információra. Az - aktuális könyvtárban létrehoz egy - rendszermagmodult, amit az alábbi módon tudunk + segédprogram, amely mûködése + közben még rákérdez + néhány szükséges + információra. Az aktuális + könyvtárban létrehoz egy rendszermagmodult, + amelyet az alábbi módon tudunk betölteni:</para> <screen>&prompt.root; <userinput>kldload <replaceable>./W32DRIVER.ko</replaceable></userinput></screen> @@ -1461,7 +1469,7 @@ <filename>ndis.ko</filename> és az <filename>if_ndis.ko</filename> modulokat is. Ez általában minden olyan modul esetén - megtörténik magától, ami függ + megtörténik magától, amely függ az &man.ndis.4; használatától. Kézileg az következõ parancsokkal tudjuk ezeket betölteni:</para> @@ -1487,9 +1495,10 @@ ndis0: 11g rates: 6Mbps 9Mbps 12Mbps 18Mbps 36Mbps 48Mbps 54Mbps</screen> <para>Innentõl kezdve az <devicename>ndis0</devicename> - nevû eszközt úgy tudjuk használni, mint - bármelyik más hálózati - felületet (pl. <devicename>dc0</devicename>).</para> + nevû eszközt úgy tudjuk használni, + mint bármelyik más hálózati + felületet (például + <devicename>dc0</devicename>).</para> <para>A többi modulhoz hasonló módon be tudjuk állítani, hogy a rendszer @@ -1504,6 +1513,7 @@ tartalmához:</para> <programlisting>W32DRIVER_load="YES"</programlisting> + </sect3> </sect2> @@ -1579,14 +1589,14 @@ </listitem> <listitem> - <para><devicename>lo0</devicename>: a hurkolt + <para><devicename>lo0</devicename>: a loopback eszköz</para> </listitem> <listitem> <para><devicename>tun0</devicename>: a <application>ppp</application> által használt - csatornához tartozó eszköz</para> + tunnelhez tartozó eszköz</para> </listitem> </itemizedlist> @@ -1595,7 +1605,7 @@ azonosítja a rendszermag indulása során talált eszközöket. Például az <devicename>sis2</devicename> a rendszerben - található harmadik olyan eszköz, ami a + található harmadik olyan eszköz, amely a &man.sis.4; meghajtót használja.</para> <para>A példában a <devicename>dc0</devicename> @@ -1626,13 +1636,14 @@ </listitem> <listitem> - <para>Érvényes üzenetszóró - címmel rendelkezik (ami itt most <hostid + <para>Érvényes broadcast + (üzenetszóró) címmel rendelkezik + (ami itt most <hostid role="ipaddr">192.168.1.255</hostid>).</para> </listitem> <listitem> - <para>A kártya MAC címe + <para>A kártya MAC-címe (<literal>ether</literal>) <hostid role="mac">00:a0:cc:da:da:da</hostid>.</para> </listitem> @@ -1684,7 +1695,7 @@ felvennünk a hálózati kártyák érvényes beállításait.</para> - <para>A kedvence szövegszerkesztõnkben nyissuk meg az + <para>A kedvenc szövegszerkesztõnkben nyissuk meg az <filename>/etc/rc.conf</filename> állományt. Minden egyes hálózati csatolóhoz fel kell vennünk benne egy sort, ennek megfelelõen most a @@ -1710,7 +1721,7 @@ <para>Ha a telepítés során beállítottuk volna a hálózati kapcsolatokat, akkor tapasztalhatjuk, hogy egyes - hálózati kártyá(k) sorai itt + hálózati kártyák sorai itt már szerepelnek. Ellenõrizzük le az <filename>/etc/rc.conf</filename> tartalmát mielõtt bõvítenénk!</para> @@ -1718,12 +1729,13 @@ <para>Mindezek mellett az <filename>/etc/hosts</filename> állományba is be kell írnunk a helyi hálózatunkon található - különféle gépek neveit és IP - címeit, ha még nem szerepelnének ott. + különféle gépek neveit és + IP-címeit, ha még nem szerepelnének ott. Errõl további részleteket a &man.hosts.5; man oldalról és az <filename>/usr/share/examples/etc/hosts</filename> állományból tudhatunk meg.</para> + </sect2> <sect2> @@ -1798,9 +1810,10 @@ round-trip min/avg/max/stddev = 0.700/0.729/0.766/0.025 ms</screen> <para>Ha beállítottuk az - <filename>/etc/hosts</filename> állományt, akkor a - <hostid role="ipaddr">192.168.1.2</hostid> helyett a + <filename>/etc/hosts</filename> állományt, akkor + a <hostid role="ipaddr">192.168.1.2</hostid> helyett a gép nevét is megadhatjuk.</para> + </sect3> <sect3> @@ -1874,18 +1887,19 @@ csomagokat a megadott célhoz. Ez többnyire olyankor történik meg, amikor nem adtunk meg alapértelmezett kézbesítési - irányt vagy nem dugtuk be a hálózati - kábelt. A <command>netstat -rn</command> - kimenetébõl meg tudjuk állapítani, - hogy létezik érvényes út az - elérni kívánt cél felé. Ha - nincs, akkor haladjunk tovább a <xref + irányt (default route) vagy nem dugtuk be a + hálózati kábelt. A <command>netstat + -rn</command> kimenetébõl meg tudjuk + állapítani, hogy létezik-e + érvényes út az elérni + kívánt cél felé. Ha nincs, akkor + haladjunk tovább a <xref linkend="advanced-networking">re.</para> <para>A <errorname>ping: sendto: Permission denied</errorname> - jellegû üzeneteket többségében egy - helytelenül beállított tûzfal okozza. - Ha az <command>ipfw</command> + jellegû üzeneteket többségében + egy helytelenül beállított tûzfal + okozza. Ha az <command>ipfw</command> mûködését engedélyeztük a rendszermagban, de nem adtunk meg hozzá szabályokat, akkor az alapértelmezett @@ -1917,7 +1931,7 @@ <indexterm><primary>virtuális címek</primary></indexterm> - <indexterm><primary>IP álnevek</primary></indexterm> + <indexterm><primary>IP-álnevek</primary></indexterm> <para>A &os; alkalmazása során igen gyakori a virtuális címek használata, aminek @@ -1936,8 +1950,8 @@ feltüntetni.</para> <para>Az <devicename>fxp0</devicename> felület esetén az - álcímek megadása valahogy így néz - ki:</para> + álcímek megadása valahogy így + néz ki:</para> <programlisting>ifconfig_fxp0_alias0="inet xxx.xxx.xxx.xxx netmask xxx.xxx.xxx.xxx"</programlisting> @@ -1951,10 +1965,10 @@ tagjánál megszakad.</para> <para>Az álcímek hálózati - maszkjának pontos meghatározása nagyon fontos, - de szerencsére nem különösebben bonyolult. - Minden felület esetén lennie kell egy olyan - címnek, ami helyesen reprezentálja a + maszkjának pontos meghatározása nagyon + fontos, de szerencsére nem különösebben + bonyolult. Minden felület esetén lennie kell egy + olyan címnek, ami helyesen reprezentálja a hálózat hálózati maszkját. Minden egyéb olyan címnek, ami ugyanabba az alhálózatba esik, végig @@ -1962,16 +1976,16 @@ hálózati maszkkal kell rendelkezniük (ami felírható <hostid role="netmask">255.255.255.255</hostid> vagy <hostid - role="netmask">0xffffffff</hostid> formájában is). - </para> + role="netmask">0xffffffff</hostid> formájában + is).</para> <para>Például vegyük azt, hogy az <devicename>fxp0</devicename> felületen keresztül két hálózathoz csatlakozunk, melyek közül az egyik a <hostid - role="ipaddr">10.1.1.0</hostid>, aminek hálózati + role="ipaddr">10.1.1.0</hostid>, amelynek hálózati maszkja <hostid role="netmask">255.255.255.0</hostid>, és a - <hostid role="ipaddr">202.0.75.16</hostid>, aminek + <hostid role="ipaddr">202.0.75.16</hostid>, amelynek hálózati maszkja <hostid role="netmask">255.255.255.240</hostid>. Azt szeretnénk elérni, hogy a rendszerünk az <hostid @@ -2029,8 +2043,9 @@ <row> <entry><filename>/etc</filename></entry> <entry>Általános rendszerszintû - beállítások. Az itt levõ adatok - a rendszer egészére vonatkoznak.</entry> + beállítások. Az itt levõ + adatok a rendszer egészére + vonatkoznak.</entry> </row> <row> <entry><filename>/etc/defaults</filename></entry> @@ -2041,25 +2056,23 @@ <row> <entry><filename>/etc/mail</filename></entry> <entry>A &man.sendmail.8; - beállításához tartozó + beállításához tartozó további állományok, egyéb levélküldéshez használt - adatok. - </entry> + adatok.</entry> </row> >>> TRUNCATED FOR MAIL (1000 lines) <<<
Want to link to this message? Use this URL: <https://mail-archive.FreeBSD.org/cgi/mid.cgi?200805011911.m41JB2U5043787>